Nyomdaipari technológiák és további folyamatok
Ma az ipari tapétagyártásban általában a rotációs nyomdatechnológiát alkalmazzák. Mindegyik henger csak egy-egy színt nyom. A végleges képet több egymás után következő nyomtatási lépés eredményeként alakul ki.
Flexo nyomtatás
Flexo nyomtatás
A flexó nyomtatás egy dombornyomás technológia, amely rugalmas, szintetikus anyaggal borított hengereket alkalmaz. A nyomtatásra kerülő elemek a gumibélyegzőhöz hasonlóan kiemelkednek a síkból és a nyomtatásra nem kerülő részek pedig süllyesztettek. A nyomtató egység a festéket a lehető legegyenletesebb vastagságban felvivő anilox hengerből, valamint a tényleges flexó nyomtató hengerből áll, amely a mintát sajtolja a papírtekercsre. Külön flexó nyomtatóegység kell minden egyes színhez.
Mélynyomás
Mélynyomás
A rotációs mélynyomás egy olyan nyomdaipari technológia, amelyet egyebek között a képeslapok nyomtatásánál is alkalmaznak. Ez a technológia fényképszerű pontossággal reprodukálja a mintákat, és eközben magas példányszámnál is egységes minőséget biztosít.
A sablonnal történik a színbontás, majd a digitális letapogatást (szkennelést) követően lézerrel viszik fel a mintát a nyomóhengerre. A festék a bemélyedésekben gyűlik össze, és ezek a kis „csészék” továbbítják a festéket a papírra. Az egymást követő színnyomási menetekkel olyan finom színátmeneteket és szín-gradienseket lehet létrehozni, amelyekre egyetlen más mechanikus nyomdaipari technológia sem képes. Papírra, szaténra és fémes tapétára is lehet nyomtani ezzel a módszerrel. Ma a szitanyomás mellett a mélynyomás az egyik legelterjedtebb nyomdaipari technológia a tapétagyártásban.
Szitanyomás
Szitanyomás
A szitanyomás tökéletes eljárás majdnem minden anyag nyomtatásához.
Kisebb darabszámoknál, például falfestmény tapétáknál, különösen nagyméretű mintáknál vagy kisebb művészi szériáknál még ma is alkalmazzák a síkszita nyomást, míg a rotációs szitanyomása nagyobb darabszámoknál is alkalmas a precíz, részletekben gazdag nyomtatásra. A rotációs szitanyomáshoz szitahengert használnak. A festékező henger belülről nyomja a stencilhez hasonlóan perforált szitán át a tapétatekercsre a krémes konzisztenciájú festéket. Különösen rugalmas felületű tapétákat, például texturált tapétákat állítanak elő rotációs szitanyomással. A papír, általában 120 g/m2 lehúzható duplex papír, speciálisan előkészített krémfestékkel nyomható. Az utolsó nyomtatóegység után a papírtekercset gélesítő kemencében kezelik, ahol a krémfesték 200°C felettihőmérsékleten felhabosodik és kiemelkedik. Ezzel alakul ki a jellegzetes dombormintás felületi struktúra.
Dombornyomás
Dombornyomás
A dombornyomás megbízható módszer a texturált tapétafelület kialakításához. A nyomtatási és dombornyomási folyamatok lehetnek egyidejűek, vagy egymás utániak. A mélynyomott papírtekercs magas nyomás alatt áthalad a dombornyomó pozitív és negatív acélgörgők között. A magas minőségű dombornyomott tapéta több laminált rétegből áll. A két papírrétegből vagy papír és vlies rétegekből állóalapanyag dombornyomása a ragasztó még nedves állapotában történik, ezután a terméket szárítják. Az ilyen duplex dombornyomott tapéták különösen tartósak, és felrakás után is megőrzik eredeti megjelenésüket. Azonban a dombornyomást végső lépésként is alkalmazzák. A selyemtapéta például szintetikus bevonattal ellátott papír alapanyagból, mélynyomással készül, melynek felületét ezután melegdombornyomással mintázzák. Ez a “dombornyomás” alakítja ki a tapéta selyemre emlékeztető finom textúráját és fényes hatását.
Digitális nyomtatás
Digitális nyomtatás
A tapétagyártásban legújabb fejlesztés a digitális nyomtatás.
Ez mindig egy digitalizált mintával indul, amelyet szkenneléssel, fényképezéssel vagy grafikai programmal állítanak elő. Az ügyfél, a mesterember vagy a tervező egy digitális vázlatot vagy fotót készít a kívánt tapétamintához a gyártó számára, amelyet ezután a szoba méreteihez illesztenek. Ez nem előre gyártott, hanem inkább rendelésre készült tapéta. Ez ennek az új nyomtatási technológiának az óriási előnye. Különböző digitális nyomdai eljárások versenyeznek egymással, elsősorban a feldolgozható nyomdai alapanyag, a tartósság és fényállóság tekintetében.
Jelenleg ezek a lézer-, tintasugaras, elektrosztatikus és hő szublimációs nyomtatási eljárások.
A száraz festékre épülő eljárás is ígéretes eredményekkel kecsegtet. A szokásos négy nyomtatási színt (Cián – Magenta – Sárga – Fekete, CMYK) egymás után viszik fel szitával, az ofszetnyomáshoz hasonlóan. A mintát elektrosztatikus töltés útján viszik át a súlyos,,vlies vagy papír alapanyagra a lézernyomtatási eljáráshoz hasonlóan. A festékpor hozzátapad az elektrosztatikus töltésű felületrészekhez, és azonnal ráolvad az alapfelületre 120°C hőmérsékleten. A tovább feldolgozás következő lépésében ezután dombornyomással javítják az alapanyag kopásállóságát.